Miért kell az energetikai tanúsítás?

Magyarországon 2009. január 1-én lépett érvénybe az a rendelet (176/2008 Korm. rendelet), mely más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az energetikai tanúsítvány informatív szerepe révén javítsa az épületállomány energiahatékonyságát, segítse a tulajdonosokat ingatlanjuk energetikai korszerűsítésében, ezáltal hozzájáruljon a háztartások energiaköltségeinek csökkentéséhez.

2013. január 9-től az épületenergetikai tanúsítványa megléte ingatlan értékesítése esetén kötelező; az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a tanúsító által hitelesített tanúsítvány kódját (HET kód), az átírásnál a tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellett pedig az energiatanúsítványt is csatolni kell a földhivatalhoz.
2014. január 1-től nagymértékű változtatások léptek érvénybe az energetikai tanúsítás rendszerében. Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-től hatályba lépteti a közel nulla energia igényű épületekre vonatkozó követelményeket, ami a gyakorlatban azzal jár, hogy jelentős mértékben szigorodnak a követelményértékek. A besorolások jelölése is változott: a skála a legkedvezőbb „AA++ minimális energiaigényű” kategóriától a leggyengébb „JJ kiemelkedően rossz” kategóriáig terjed.

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. Az FF kategória jelenti az átlagost, a "BB" kategória jelenti a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt. 2021 január 1-től csak BB kategóriájú új építésű ingatlanokat lehet használatba venni.

Mikor kell energetikai tanúsítványt készíttetni?

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet alapján az alábbi esetekben kötelező a tanúsítvány:

MEGLÉVŐ INGATLAN ESETÉBEN:

• Meglévő épületek vagy önálló rendeltetési egységek (lakás, iroda, üzlethelyiségek stb.) eladáskor (ellenérték fejében történő tulajdon átruházásakor).
• Meglévő épületek vagy önálló rendeltetési egységek (lakás, iroda, üzlethelyiségek stb.) bérbeadásakor.
• 250 m², vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

ÚJ INGATLAN ESETÉBEN:

• 2009. január 1. óta minden esetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése. Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően.

Az adásvételi és bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.

Mikor NEM kell energetikai tanúsítványt elkészíteni?

• Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre.

- Önálló rendeltetési egységekre (lakások, üzlethelyiségek, irodák) esetében kötelező a tanúsítvány megléte, amennyiben az egy 50 m²-nél nagyobb épületben találhatóak. Vagyis egy 20 m²-es garzonlakásra is kell tanúsítványt készíteni és egy 30 m²-es házrészre is, amennyiben az egy 50 m²-nél nagyobb épületben található. Nem kell tanúsítani azonban a fűtelten és hűtéssel nem rendelkező épületek, épületrészek, mint önálló rendeltetési egységeket (például egy garázs).

• Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre
  Üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében azonban a tanúsítvány megléte előírás.
• A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre.
• A hitéleti célra használt épületre.
• A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre
• műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
• A használati engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén.
• Ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt.
• A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Kinek kell készíttetnie a tanúsítványt?

Az energetikai tanúsítványt a tulajdonosnak (eladó vagy bérbeadó) kell elkészítenie és a vevő fele átadási, a bérlő felé bemutatási kötelezettség terheli. A tanúsítványt legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig el kell készíttetni.

Meddig érvényes tanúsítvány?

A tanúsítvány 10 évig hatályos, de amennyiben az igazolás hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.

Kik készíthetnek hiteles tanúsítványt?

Az energetikai tanúsítvány elkészítése speciális vizsgálatokat és számításokat igényel, és csak az végezheti, aki rendelkezik energetikai tanúsítói jogosultsággal. Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, azoknak rendelkeznie kell az alábbi feltételekkel:

• Nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
• Büntetlen előélet.
• A szakirányú felsőfokú szakképzettség megléte.
• A szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő szakmai gyakorlati idő megléte.
• Jogosultsági vizsga eredményes megléte.
• Magyar Mérnöki Kamarai vagy Magyar Építész Kamarai névjegyzékbe vétel megléte és 5 évenkénti meghosszabbítása.